Az elmúlt 3 hónapban, amióta elköltözött, az első 2 hetet leszámítva, szinte minden nap találkozunk. Az első 2 hétben azért nem, mert hirtelen fájdalmamban azt kértem, hogy nem is akarom soha többé látni őt, sem hallani a hangját, szóval megkértem, hogy semmi kontakt ne legyen. Ezt ő betartotta, illetve egyszer "véletlenül" szembejött kocsival, amikor jöttem hazafelé a munkából. (Utólag vallotta be, hogy nem volt véletlen - látni akart, ha csak egy pillanatra is).

Közben én összeszedtem az itt maradt cuccait (pl. téli ruhák), bezsákoltam és lehordtam a pincébe. Mellé írtam pár sort, hogy bocs, de nem bírtam látni itt a lakásban, mert megszakad a szívem. Olyan voltam, mint egy drogos, akitől elvonták a szert. Borzalmasan szenvedtem, és miközben tettem a dolgomat (munka, és amit muszáj), vártam, hogy teljen az idő és könnyebb legyen egyszer... Mindezeket, a fájdalmamat stb. le is írtam. Először nem azzal a szándékkal, hogy ő is olvassa el, csak kiírtam magamból, de végül ezt is otthagytam a pincében.

Válaszolt rá. Ez 3 nappal azután volt, hogy elköltözött, egy pénteki napon. Az ezt követő héten leveleztünk. Nagyon szépeket írt... De a döntő az volt, amikor azt írta, hogy nemigen megy a szex köztük. Pontosabban, hogy egy alkalmat kivéve, nincs is. És hogy ezt nem érti. Na, ez döntött abban, amikor nem bírtam tovább, és írtam, hogy jöjjön fel. Ez egy hét múlva történt. Kedden költözött el, pénteken írta az első levelet, és a következő pénteken találkoztunk, itthon este. Egymásnak estünk azzal a mozdulattal.

Ezt követően egy ideig nagyon feldobott érzelmi állapotban voltunk mindketten, de ez hamar elmúlt. Annak ellenére, hogy találkozgattunk, még egy ideig leveleket is írtunk egymásnak. Meg ő este sms-eket, ilyesmi. És hát rendszeresen szex is volt.

Majd mostanra mintegy beállt valamiféle abnormális rendszer. Napközben, délutánonként hazajön, itthon tévézik, alszik, 2-3 naponta van köztünk szex is. De már nem feldobott a hangulata. Nincsenek kedves szavai, semmi ilyesmi nincs már. Olyan a viselkedése, mint azelőtt. Nem jókedvű, nincs már kedve beszélgetni. Nem tervezi a jövőt, nem tud semmit, cinikus, kedvetlen. Persze, mert ahogyan él, az nem normális, és nem kicsit nem az.

Gyereket vár tőle egy másik nő, akinek a fent leírtakról még csak sejtése sincsen. Akivel 3 hónapja él, és gyakorlatilag mindvégig csalta, csalja - velem, akivel előtte 5 évig együtt élt. Azt mondják, ilyen nincs. Én is azt gondolom, hogy ilyen nincs, de hát van. Csak éppen nem élhetünk így örökké...

Már csak azért sem, mert 2 háztartást nem fog tudni anyagilag sem fenntartani.

Hogy miért él mégis a másikkal, holott hazajöhetne? A lány apja miatt, állítása szerint, aki neki fiatalkori jóbarátja, vagy inkább afféle apa-pótléka. És aki már öreg, és kiborult azon, hogy először úgy volt, nem lesz megtartva a gyerek. Ezért ment el végső soron, mert ezt nem tudta a lelkére venni. De ez tiszta agyrém. Gyereket nem azért vállal valaki, mert a leendő nagyszülő erre vágyik! Hanem lehetőség szerint egy kipróbált, működő, hadd ne mondjam, boldog kapcsolatba. És úgy, hogy közösen, apa és anya is szeretné.

Na hát ez itt a legkevésbé sem valósul meg.

Viszont engem sem szeret sajnos. :-( Hiszen, ha szeretne, akkor létre sem jön az a gyerek, valamint nem műveli velem azt a sok szemétséget, amit abban a kb. 10 hónapban művelt, amíg az a csaj harcolt érte (látszólag sikerrel, de én mégse irigylem, mert ő még előtte áll annak a sok fájdalomnak és rádöbbenésnek, amin én már átmentem). Mégis valami miatt visszajár hozzám. Nem tudom, csak a szex miatt? Nem hinném. De akkor vajon miért? Megszokás?

Hogy mi lesz a jövőben, arról fogalmam sincsen. Hogy meddig lesz otthonom, meddig tart ez a jelenlegi állapot, és egyántalán. Viszont attól tartok, sajnos, hogy ennek a történetnek már jó vége nem lehet sehogysem. :-( Mert még ha vissza is jönne hozzám, haza is költözne, már attól a másiktól sem tud soha elszakadni. Már csak a gyerek miatt sem, de míg nem volt gyerek és volt rá 10 hónapja, hogy abbahagyja, befejezze vele, mégsem volt képes rá. Így meg az egésznek semmi értelme...